Legelterjedtebb k�pvisel�j�k a k�z�ns�ges muslica (Drosophila melanogaster), amely m�r a sz�zad eleje �ta kedvelt �s haszn�lt alanya a genetikai kutat�soknak. Els�k�nt Thomas Hunt Morgan tanulm�nyozta ezeket a kis legyeket, m�g az 1900 �vek elej�n, felfedezte a nemhez k�t�tts�g �s a genetikai �jraegyes�l�s fogalm�t, amivel a k�z�ns�ges muslic�t a genetikai kutat�sok k�z�ppontj�ba �ll�totta. Kis m�ret�k, k�nny� szapor�that�s�guk, �s r�vid reprodukci�s ciklusuknak k�sz�nhet�en a genetikusok mind a mai napig haszn�lj�k �ket.

A k�z�ns�ges muslica teste 2-2.5mm hossz�, 1mm sz�les. Potroha s�rg�s-, vil�gos-, vagy v�r�sesbarna. A nemek megk�l�nb�ztet�s�nek egyik lehets�ges m�dja: a h�mek utols� k�t szelv�ny�nek sz�ne s�t�t, fekete - m�g a n�st�nyekn�l csak az utols� szelv�ny s�t�t�l be. Szemei vil�gosak, vagy egyes teny�sztett egyedekn�l t�zv�r�sek. Kiss� nagyobb fajt�rs a Drosophila funebris 3-3.5mm m�ret�vel. L�tezik sz�rnyas r�pk�ptelen faj is, a Drosophila hydei, valamint a teny�sztett csonkasz�rny� mut�ns Drosphila vestigial, amely szint�n r�pk�ptelen.

Fejl�d�s�k teljes �talakul�s; toj�s, l�rva, b�b, majd a kifejlett egyed. L�rva �llapotban h�romszor b�boz�dnak be.

�letciklusuk:
0.nap : A n�st�nyek toj�st raknak
1.nap : A toj�sokb�l kikelnek a l�rv�k
2.nap : Els� b�boz�d�s (1 nap)
3.nap : M�sodik b�boz�d�s (1 nap)
5.nap : Harmadik v�gs� b�boz�d�s (2 nap)
7.nap : A l�rva utols� �talakul�sa
11-12.nap : A kifejlett egyedek elhagyj�k a b�bokat.

Egy �tlagos muslica 8-10 h�tig �l, ebb�l a n�st�nyek mintegy n�gy h�ten �t raknak toj�sokat, naponta ak�r 100-at. P�rosod�suk m�g im�g� alakban megt�rt�nik.

Fejl�d�s�k legink�bb 20-23oC optim�lis, enn�l magasabb h�m�rs�kleten gyorsul, alacsonyabb h�m�rs�kleten lassul. 18oC alatt a fejl�d�s�k le�ll. Az ide�lis p�ratartalom 60%.

A muslic�k a roml� gy�m�lcs�k�n kialakul� pen�sz- �s �leszt�gomb�kkal, valamint bakt�riumokkal t�pl�lkoznak. Ilyenkor �sszel, egy kint felejtett f�rt sz�l�, p�r nap alatt j� kis teny�szetet hoz l�tre, melyet viszonylag gyorsan ellepnek a r�pk�pes v�ltozatok. Az �llatkeresked�sekben n�ha kaphat� r�pk�ptelen v�ltozat is, amivel megpr�b�lhatunk otthon egy teny�szetet beind�tani.

A tart�shoz megfelel�ek a 1-2 literes bef�ttes �vegek, vagy nagym�ret� m�anyag poharak. Ezek alj�ba ker�l a k�s�bb�ekben le�rt recept szerint elk�sz�tett t�ptalaj. A b�boz�d�shoz tegy�nk az �vegbe hossz� sz�l� forg�csot, m�anyag cs�kokat, vagy toj�start�t feldarabolva. Egy haszn�lt harisny�b�l (�j is lehet, a l�bszag nem felt�tel) k�sz�thet�nk r� megfelel� tet�t, mely biztos�tja a sz�ks�ges szell�z�st, �s megakad�lyozza, hogy a teny�szet birtokba vegye a lak�st. R�pk�ptelen egyedekn�l haszn�lhatunk szivacs, vagy vattadug�t is.

T�pl�l�k el��ll�t�sa:
A legegyszer�bben k�l�nf�le z�lds�g- �s gy�m�lcsmarad�kokb�l �ll�thatunk el� t�panyagot a teny�szetnek.

Pl. Kev�s nyers krumplit, alm�t lereszel�nk, majd hozz�adunk egy te�skan�lnyi cukrot, egy te�skan�lnyi lenolajat, 3 gramm s�r�leszt�t, egy ev�kan�l zabpelyhet, kev�s s�t, �s egy deci vizet �sszekever�nk s�r� massz�ba, majd ezet t�ltj�k be az �vegek alj�ba. A pen�szed�s megg�tl�s�hoz sz�rjunk a fel�let�re egy k�shegynyi n�trium-benzo�tot.
Ugyanezt a hat�st �rhetj�k el ha az alma �s krumpli helyett k�l�nf�le lekv�rokat haszn�lunk, a l�nyeg, hogy a hasad�gomb�k kifejl�djenek benne, amivel a ny�vek t�pl�lkoznak.

Vegy�sz hajlammal meg�ldottak sz�m�ra p�r laborat�riumi t�ptalaj k�vetkezik. El�ny�k, hogy j�l k�tnek az �veghez, �gy a muslic�k kisz�r�sa is k�nnyebb. Egyik l�nyeges alkot�elem�k az agar-agar kocsonya, az agar�zb�l k�sz�lt t�m�r zsel�, mely tengeri moszatb�l nyert agar nagyon tiszta sz�rmaz�ka. Beszerz�s�re javasoltak a labortechnikai, illetve vegy�szeti boltok (pl. Budapest - Reanal). Akkor a receptek:

1. Lakovaara (1969) receptje

42LITER T�POLDAT EL��LL�T�S�HOZ!!!!!
39 liter v�z
675 gramm �leszt�
390 gramm sz�jaliszt
2850 gramm kukoricadara
1800 gramm s�r�leszt�
225 gramm agar-agar
3 liter kukoricaszirup
188 ml propionsav

2. Lilye �s van Meeuwen receptje
10 gramm agar-agar
700 ml forr� v�z
60 gramm krist�lycukor
120 gramm kukorica kem�ny�t�
10 gramm �leszt�
160 ml forr� v�z

Az agar-agart feloldjuk 700 ml forr� v�zben, a t�bbi alkot�elemet a 160 ml forr� v�zben. A k�t oldatot �ssze�ntj�k, r�vid ideig forraljuk, majd ujjnyi mennyis�get a teny�sz�vegekbe �nt�nk.

Tov�bbi receptek: http://flystock.bio.indiana.edu/

Feletet�s:
A r�pk�pes muslica egyik nagy h�tr�nya hogy r�p�l, �gy a teny�sz�vegeket kinyitva viszonylag hamar tele lesz a lak�s vel�k. Ennek megakad�lyoz�s�ra aj�nlatos a teny�szetet r�vid id�re a h�t�szekr�nybe tenni. A kiv�tel ut�n a muslic�k k�nnyen kisz�rhat�k, de felmeleged�s ut�n ism�t k�pesek r�p�lni.
A m�sik megold�s, hogy a teny�sz�veg tetej�hez sz�j�val az �veg fel� egy t�lcs�rt helyez�nk, majd azt valami vil�gos hely fel� ford�tjuk (pl a terr�riumot vil�g�t� l�mpa fel�), melynek hat�s�ra a muslic�k kirep�lnek a t�lcs�ren kereszt�l a f�ny fel�.
Minim�lis t�p�rt�k�k miatt feletet�s el�tt aj�nlatos megporozni �ket, ami dermedt �llapotukban a legegyszer�bb.
K�rokoz�k:
A teny�szetet legink�bb k�l�nf�le atk�k, illetve az ecetf�reg k�ros�thatja, melyek a t�pp�pen �l�sk�dnek. Az ecetf�reg megjelen�sekor aj�nlatos a kifejlett egyedeket egy tiszta friss teny�szetbe �tk�lt�ztetni, m�g az atk�s fert�z�s az eg�sz teny�szetet t�nkreteheti. Ugyanilyen k�ros hat�sa lehet, a t�ptalajon elburj�nz� pen�szr�tegnek is.