| Első terráriumom
Szerencsére manapság hazánkban is egyre népszerűbb a terrarisztika, s a kereskedésekben is egyre több egzotikus kétéltű és hüllő megtalálható. Az érdeklődő számára szinte élmény bemenni egy-két ilyen kereskedésbe, annyiféle eddig sosem látott trópusi állat látható. S ha pénztárcánk éppen engedi, hirtelen elhatározásból mindjárt meg is vesszük ezt vagy azt a kisebb nagyobb példányt, s otthon rádöbbenünk, hogy tartása nem is oly egyszerű! Abban szeretném egy-két alapvető dologgal segíteni a kezdő terraristák egyre szélesedő táborát, hogy meggondoltan vegyünk magunkhoz állatot, hogy később ne kiábránduljunk, hanem beleszeressünk ebbe a szép hobbiba!
Milyen állatot tartsunk?
Erre a kérdésre sokan keresik a helyes választ, de a válaszra még az állat beszerzése előtt kapjuk meg a helyes választ, mielőtt felesleges szenvedést okoznánk, mind az állatnak, mind magunknak!
Mindenkinek vannak kedvencei, s biztos sokan eljátszottak a gondolattal, hogy egyszer kertjükben, lakásukban majd ott izeg-mozog ez a lény. Első lépésben tisztázzuk magunkkal, hogy melyek a kedvenc állataink, melyek itthon is beszerezhetőek. Szerezzük be a megfelelő szakirodalmat, lehetőleg mennél többfélét, s érdemes az Interneten is böngészni az adott faj, fajok után, mert sok hasznos információt találhatunk a világhálón. Szintén a neten, ill. s különböző egyesületeknél (pl.: MAHOTE) vegyük fel a kapcsolatot az adott állattal már foglalkozó terraristákkal, esetleg látogassuk meg őket, vegyük szemügyre milyen körülményeket kell majdan nekünk is biztosítani az állat megfelelő tartásához. Érdemes megvizsgálni kedvenc állatunk vajon hány alfajra tagolódik, hisz ha szaporítani akarjuk, akkor csak a megfelelő alfajokból való párt érdemes beszerezni.
Miután legalább három, négy szakkönyvet végignéztünk, s konzultáltunk terrarista társainkkal, állapítsuk meg, hogy a feltételeknek eleget tudunk e tenni. Itt a következőket kell figyelembe venni.
Az állatnak az állatvédelmi törvény figyelembevételével a szükséges papírokat be tudjuk e szerezni (pl.: veszélyes állatokra vonatkozó előírások). Meg kell határozni, hogy a terráriumot hová tudjuk elhelyezni, s egyáltalán az állat felnőttkori! méretéhez megfelelő terráriumot is el tudjuk e helyezni. Példaként az ékszerteknős féléknek kezdetben elég egy 30×40×10 cm-es medence, kifejlett korukra viszont legalább egy 100×50×50 cm-es medence szükséges a megfelelő szűrő, fűtő kiegészítőkkel.
Ha biztosítani tudjuk az elhelyezését, a terrárium méretét és alakját kell meghatároznunk. Gondoljuk meg, hogy első lépésben a fiatal állathoz méretezett medencét szerzünk be, avagy egyből a kifejlett kori méretéhez megfelelő tartóhelyet készítjük el. Az első variáció lényegesen olcsóbb, egyszerűbben kezelhető, a második variáció viszont nagy mozgásteret ad a fiatal állatnak, nem éri stressz az élőhely változások alkalmával, s egy nagy terráriumot szebben be lehet rendezni, mint egy kis térfogatút. Aki teheti, annak a második megoldást ajánlom, én így készítettem sok állatomnál és nagyszerűen bevált, megjegyezve, hogy az első variációval sem voltak problémák.
A terrárium méretének megválasztása után át kell gondolni, milyen célt fog szolgálni. Több lehetőség is felmerül ilyenkor. Általában mindenki szép dekoratívan kívánja berendezni terráriumát. Ehhez fel lehet használni természetes és mesterséges anyagokat egyaránt. Természetes anyagok felhasználásakor a megfelelő fertőtlenítési eljárásokat feltétlen végezzük el, így megóvhatjuk állatainkat egy esetleges fertőzéstől, élősködőktől. Jól gondoljuk meg, hogy szárazföldi terrárium esetén milyen talajt alkalmazunk, kérjük ki tapasztalt terrarista véleményét, hogy az adott talajfajta nem káros-e állatainkra, illetve egyáltalán érdemes e alkalmazni terráriumi körülmények között. Szabályként mondható, hogy lehetőleg minél kevesebb szabadból származó élő szerves anyag kerüljön a terráriumba (példaként, ne még nedves, hanem teljesen kiszáradt faágat rakjunk be dekorációnak.)
Kígyók és fán élő gyíkok esetében alkalmazzunk elágazó ágrészeket, melyeket szilárdan kell a terrárium aljzatához rögzíteni.
A mesterséges elemek készítéséről a HÁM régebbi számában lehetett teljes részletességgel olvasni, így itt ezzel nem kívánok részletesebben foglalkozni.
A növényesítés alapkérdése, hogy állatunk nem tesz e kárt benne, illetve, a növény esetleges elfogyasztása nem káros az állatra. Nagytestű állatoknál érdemes csak belógatott növényesítést végezni, kisebb testűeknél érdemes ültetni egy két búvóhelyül is szolgáló növényfajt telepíteni. Nagyon ne zsúfoljuk be a terráriumot, hogy az állatot zavartalanul tudjuk szemlélni, de ugyanakkor ő is biztonságban érezze magát.
A terrárium felszerelése függ az állat igényeitől. Szárazföldi terrárium esetén, ha trópusi állatot tartunk érdemes talajfűtőt elhelyezni a terrárium egyik részében. A világító testet is úgy helyezzük el, hogy legyen melegebb és hűvösebb része a terráriumnak, hogy az állatok ki tudják választani a számukra leginkább megfelelő hőmérsékleti viszonyokat. Nagyon ügyeljünk rá, hogy egyik elektromos berendezést se érjék el az állatok.
Akvaterrárium esetén számolnunk kell vízmelegítő és vízszűrő berendezések beszerzésével is, amennyiben állatunk meleg vizet kíván, illetve nagyon vízszennyező életmódot folytat.
Hogy milyen világítótestet szerezzünk be, nagyban befolyásolja, hogy az állatot a meleg napokon ki tudjuk e tenni a szabadba, vagy egész évben a terráriumban fog tartózkodni. Jó megoldás a különféle uv fénycsövek, s izzók használata, melyekről szintén a HÁM korábbi számában olvashattak. Amennyiben a nyári hónapokat kint tölti, nem feltétlen szükséges ezeket a drága világítótesteket beszerezni, de főleg érzékenyebb állatok esetében mindenképp ajánlott.
A terrárium szellőzését apró szövésű alumínium szúnyoghálóval, rézhálóval, illetve mostanában kevésbé súlyos állatoknál műanyaghálóval (malomszita-selyem) lehet megoldani. Ezeket úgy kell elhelyezni, hogy a terráriumnak legyen huzatmentes része is.
Érdemes a terrárium megfelelő lezárhatóságára is ügyelnünk, főleg ha mérges kígyókat, gekkókat, levelibékákat, stb. szeretnénk tartani, egyrészt hogy megakadályozzuk a szökését, másrészt, hogy (mérges kígyók esetében) eleget tegyünk a törvényi előírásoknak is.
Amennyiben a megfelelő terráriumot sikerült kiválasztanunk, továbbá sikerült az elképzelésünknek megfelelően berendezni, s minden lehetséges információt összegyűjtöttünk az általunk tartani kívánt állatról, elérkeztünk arra a pontra, hogy honnan is szerezzük be állatainkat. A legideálisabb megoldás, hogy egy ismert tenyésztőt keresünk meg e célból, hogy esetleges szaporulataiból lehetséges e vásárolni. Ez a megoldás azért is a legjobb, mert így láthatjuk a tenyészállatokat, további szakmai segítséget kaphatunk, s ha netalán a későbbiek folyamán bármi gondunk lenne az állattal kapcsolatban a tenyésztőhöz mindig bizalommal fordulhatunk. Természetesen ezt csak kevesen tudják megvalósítani, így szóba jöhetnek az állatkereskedések. Érdemes érdeklődni több helyen, ugyanis jelentős árbeli eltérések lehetnek ugyanazon állatfaj esetében is. A HÁM oldalain feltüntetett kereskedéseket érdemes keresni, ezek közül is először érdemes a legnagyobb magyarországi importőrrel felvenni a kapcsolatot, hisz több kereskedésnek is ő szállít állatokat. A kereskedésben s egyébként is mindig kérjük el a szükséges okmányokat (CITES), valamint győződjünk meg alaposan az állat egészségéről, ha kell, kérjünk garanciát, hogy teljesen egészséges állatot vásárolunk.
Az állat szállítása fajonként eltérő, de általános szabály, hogy nagy hőingadozásnak ne tegyük ki az állatot! Ezzel elkerülhetjük a megfázást, tüdőgyulladást, ami könnyen végzetesé is válhat.
Hideg időben legjobb előmelegített járműben szállítani, szellőző vászonzsákban, több papírdobozban. Meleg idő esetén elég a zsák, mely megfelelően biztosítva van a szökés ellen. (vagy nagyon ajánlanám a hűtőtáskát, mert az télen melegít, nyáron hűt.) Veszélyes állatokat a jogszabályban előírt módon szállítsuk, de egyébként is feltétlen tartsuk be a megfelelő óvintézkedéseket.
Otthon helyezzük be az állatot a terráriumba, figyeljük meg, hogy a szállítás során nem történt e valami elváltozás, s nem tud e kiszabadulni a terráriumból. Ha mindent rendben találtunk biztosítsunk az állatnak nyugalmat, hogy legyen ideje megbarátkozni új élőhelyével, s megszokja az idegen zajokat, szagokat. Amennyiben a helyiségben nagy a mozgás ajánlható a terrárium részleges takarása, mely biztosítja az állatnak a nyugalmat.
Mivel az utóbbi időben sok veszélyes állatnak minősülő faj kerül magánkézbe, fontos megemlíteni, hogy ne dicsekedjünk felelőtlenül állatainkkal! Ne adjuk kezébe tapasztalatlan embereknek, ne hagyjuk, hogy a terráriumba nyúljanak, s semmiképpen ne vigyük őket közterületre, semmilyen okból. Az állatnak nagy stresszhatás minden olyan mozzanat, ami megszokott élőhelyéből, napirendjéből kiragadja, s mivel mi vagyunk felelősek érte, mint tulajdonos, mindig az állat érdekeit tartsuk szem előtt, s ne a sajátunkat! (Példaként hozom fel Both Zoltán kígyós rekordkísérleteit, melyet minden jóérzésű terrarista, s hobbiállattartó abszolút mértékben elítél!)
| |