Természetes fények a terráriumban

Írta: Farkas György, Fotó: Kovács Miklós

A fény egyenlő élet ! E mondás jelentőségét számtalan kutatási eredmény bizonyítja. Évek hosszú során sok gyártó cég számtalan fényforrást fejlesztett ki, melyek főleg akvarisztikai céloknak feleltek meg. Elenyésző hányaduk bizonyult jónak a terrarisztikában. Az alkalmatlanság fő oka a kibocsátott fény összetételében keresendő. Egyes nyugat-európai és amerikai cégek reklámjaiban megjelentek a hüllők számára megfelelő világítóberendezések. A terrarista messzemenően rá van utalva - megfelelő szakmai ismeretek hiányában - a kereskedő felkészültségére, aki a termékek dömpingjével nem tud lépést tartani, esetleg az Ő világítástechnikai ismeretei sem kielégítők.

Vizsgáljuk meg tehát, milyen feltételeknek kell megfelelnie a fényforrásnak. Elsődlegesen próbáljunk meg választ adni néhány alapvető kérdésre: Mi a különbség a teljes és a széles spektrum között? Mennyivel növekszik, illetve növekszik-e az állatok élettartama a fény miatt? Miért nem felel meg a villanykörte (izzó)? Van-e olyan fénycső mely gyilkos hatású a kétéltűek számára? És nem utolsó sorban az egyik legnagyobb dilemma, a D3 vitamin helyettesíthetőségének kérdése:

fény, vagy vitaminadagolás?

Mi is tulajdonképpen a fény?

A fény a sugárzás egy formája, az elektromágneses sugárzás alkotórésze. A teljes elektromágneses spektrum a következő összetevőkből áll:

1. Röntgen sugárzás (X sugárzás)

A röntgenkép előállításakor a csontok és szövetek vizsgálatához használunk fel.

2. UV fény

Sterilizálásnál alkalmazzuk. Elősegíti a D3 provitamin képződését.

3. Látható fény

Az emberi szem számára észlelhető tartomány, a színek és alakok

felismerhetőségét biztosítja.

4. Infravörös fény.

Hőhatása ismert.

5. Mikrohullám

Főzésnél használt

6. Mágneses rezonancia

Nagyon részletes képet ad a koponya átvilágításakor

7. Rádióhullámok

Rádió, TV jelek továbbítása

Mint látjuk bármennyire is sokoldalú az eletromágneses sugárzás egyedül a spektrum alsó tartománya - a látható és UV fény - érdekel minket, noha a kétéltű tartásban az infravörös sugárzás az amely az állatok terráriumának fűtését biztosítja.

A következő táblázatban ábrázoltuk a tartományok elhelyezkedését hullámhosszúságuk alapján. Mértékegysége a nm (nanométer = 10-9 mm )

A látható fény tartománya az (380-780 nm ) amely nekünk embereknek és a kétéltűek számára is érzékelhető. Ebben a spektrumban tudunk különbséget tenni a nappal és az éjszaka között. Ezenkívül adatokat kapunk a táplálék nagyságáról, alakjáról, színezetéről. A látható fény tehát nagyon fontos az állatvilág számára is. Nagy kérdés vajon az állatok belső órája működne-e, aktivitási idejük hogyan alakulna fény nélkül ?

Igen ésszerű az a feltételezés, hogy az állandó fény, vagy sötétség olyan súlyos viselkedési problémákat okoz, mely az állatok egész életmódját megváltoztathatja. Pl. leáll a táplálkozás, letargikussá válik és lényegében meghiúsul a fogságban történő nevelés, mert az állat rövid időn belül elpusztul.

Nézzük meg tehát milyen hosszú ideig kell biztosítanunk fényt :

A trópusi éghajlatról származó fajoknál 12-14 óra megvilágítás és 10-12 óra sötétség állandó váltakozása szükséges. Míg a mérsékelt égövi állatoknál - az évszakonkénti változásnak megfelelően - a periodikus megvilágítás elengedhetetlen. Tehát ezen fajok részére nyári időszakban 16 óra fény és 8 óra sötétség, télen pedig éppen ellenkezőleg 8 óra világosságot és 16 óra sötétséget biztosítsunk.

A teljes látható fénytartomány igen fontos a szín felismerésben. A kék fény hatására egyes fajok például megbetegszenek, míg sötétségben képtelenek megtalálni a különböző táplálékot. Hogyan határozhatjuk meg a széles spektrumú fényt? Ennek megállapításához lényeges ismernünk a fény intenzitását és minőségét.

A fény minőségének jellemzésére három módszert ismerünk:

1. Színhőmérséklet

Vöröses, kékes, fehéres fény. A természetes fény kb. 5000 K

2. Színvisszaadási index.

A színek megjelenítése az adott tárgy megvilágításakor.

3. Spektrumfelosztás.

Teljesítmény és hullámhossz

A fénytanban történő meghatározás az adott fényre az alábbiak szerint történik:

Színhőmérséklet: 5000 K, színvisszaadási index 90 felett, spektrum felosztása: UV, vagy látható fény.

Ha bemegyünk egy világitástechnikai szaküzletbe tapasztalhatjuk, hogy sok gyár állit elő olcsó fénycsövet mely a teljes spektrumot átfogja. A valóságban azonban a kétéltűek számára megfelelő UVB fényt adó termékeket csak az ismert márkájú - és ezért drága - fénycsövek tudják biztosítani. Igaz ugyan, hogy kizárólag az állatok tartásához szükséges fény, mint olyan nincs egységesítve.

Akadnak olyan gyártók, amelyek neodinium bevonatú villanykörtéket készítenek. Állításuk szerint ez a teljes spektrumot átfogja. Ez azonban csak részben igaz, mivel az UVB sugárzás mennyisége alig észlelhető. Mi a Zoo- med Repti-san fénycsöveit használjuk. Ezen fénycső színhőmérséklete 5500 K, színvisszaadási indexe 98, és jelentős mennyiségű UV fényt ad le.

Nézzük meg miért kiemelten fontos az UV fény mennyisége.

Amennyiben kétéltűeket tartunk a táplálékkal biztosítani kell számukra a D3 vitamint. A természetben erről az UV fény gondoskodik, mégpedig úgy, hogy elősegíti a D3 provitamin képződését, melyet azután az állat szervezete átalakít D3 vitaminná.

Ez a vitaminfelelős a megfelelő csontképződésért, az anyagcserezavarok kiküszöböléséért