|
Újszülött hüllők, nyílméregbékák, de még a kisebb hálószövő pókoknak is kedvelt csemegéje a muslica. "Muslicát bárki tud tenyészteni, nem kell ahhoz semmi csak valami gyümölcs" - mondhatnánk, de aki már tapasztalta a konyhában ottfelejtett gyümölcs néhány nap alatti átváltozását egy szárnyas tömeggé, majd mindettől megpróbált megszabadulni, az átérezheti a téma komolyságát.
A muslicák (ecet- vagy gyümölcslegyek) a rovarok osztályába tartoznak, igen népes családdal, csak a Hawai szigeteken mintegy 1000 endemikus faj él belőlük:
Osztály: Insecta (Rovarok) Rend: Diptera (Legyek v. kétszárnyúak) Család: Drosophiliade (harmatlegyek v. muslicák) Nem: Drosophila Faj: melanogaster
Legelterjedtebb képviselőjük a közönséges muslica (Drosophila melanogaster), amely már a század eleje óta kedvelt és használt alanya a genetikai kutatásoknak. Elsőként Thomas Hunt Morgan tanulmányozta ezeket a kis legyeket, még az 1900 évek elején, felfedezte a nemhez kötöttség és a genetikai újraegyesülés fogalmát, amivel a közönséges muslicát a genetikai kutatások középpontjába állította. Kis méretük, könnyű szaporíthatóságuk, és rövid reprodukciós ciklusuknak köszönhetően a genetikusok mind a mai napig használják őket.
A közönséges muslica teste 2-2.5mm hosszú, 1mm széles. Potroha sárgás-, világos-, vagy vörösesbarna. A nemek megkülönböztetésének egyik lehetséges módja: a hímek utolsó két szelvényének színe sötét, fekete - míg a nőstényeknél csak az utolsó szelvény sötétül be. Szemei világosak, vagy egyes tenyésztett egyedeknél tűzvörösek. Kissé nagyobb fajtárs a Drosophila funebris 3-3.5mm méretével. Létezik szárnyas röpképtelen faj is, a Drosophila hydei, valamint a tenyésztett csonkaszárnyú mutáns Drosphila vestigial, amely szintén röpképtelen.
Fejlődésük teljes átalakulás; tojás, lárva, báb, majd a kifejlett egyed. Lárva állapotban háromszor bábozódnak be.
Életciklusuk: 0.nap : A nőstények tojást raknak 1.nap : A tojásokból kikelnek a lárvák 2.nap : Első bábozódás (1 nap) 3.nap : Második bábozódás (1 nap) 5.nap : Harmadik végső bábozódás (2 nap) 7.nap : A lárva utolsó átalakulása 11-12.nap : A kifejlett egyedek elhagyják a bábokat.
Egy átlagos muslica 8-10 hétig él, ebből a nőstények mintegy négy héten át raknak tojásokat, naponta akár 100-at. Párosodásuk még imágó alakban megtörténik.
Fejlődésük leginkább 20-23oC optimális, ennél magasabb hőmérsékleten gyorsul, alacsonyabb hőmérsékleten lassul. 18oC alatt a fejlődésük leáll. Az ideális páratartalom 60%.
A muslicák a romló gyümölcsökön kialakuló penész- és élesztőgombákkal, valamint baktériumokkal táplálkoznak. Ilyenkor ősszel, egy kint felejtett fürt szőlő, pár nap alatt jó kis tenyészetet hoz létre, melyet viszonylag gyorsan ellepnek a röpképes változatok. Az állatkereskedésekben néha kapható röpképtelen változat is, amivel megpróbálhatunk otthon egy tenyészetet beindítani.
A tartáshoz megfelelőek a 1-2 literes befőttes üvegek, vagy nagyméretű műanyag poharak. Ezek aljába kerül a késöbbíekben leírt recept szerint elkészített táptalaj. A bábozódáshoz tegyünk az üvegbe hosszú szálú forgácsot, műanyag csíkokat, vagy tojástartót feldarabolva. Egy használt harisnyából (új is lehet, a lábszag nem feltétel) készíthetünk rá megfelelő tetőt, mely biztosítja a szükséges szellőzést, és megakadályozza, hogy a tenyészet birtokba vegye a lakást. Röpképtelen egyedeknél használhatunk szivacs, vagy vattadugót is.
Táplálék előállítása: A legegyszerűbben különféle zöldség- és gyümölcsmaradékokból állíthatunk elő tápanyagot a tenyészetnek.
Pl. Kevés nyers krumplit, almát lereszelünk, majd hozzáadunk egy teáskanálnyi cukrot, egy teáskanálnyi lenolajat, 3 gramm sörélesztőt, egy evőkanál zabpelyhet, kevés sót, és egy deci vizet összekeverünk sürü masszába, majd ezet töltjük be az üvegek aljába. A penészedés meggátlásához szórjunk a felületére egy késhegynyi nátrium-benzoátot. Ugyanezt a hatást érhetjük el ha az alma és krumpli helyett különféle lekvárokat használunk, a lényeg, hogy a hasadógombák kifejlődjenek benne, amivel a nyüvek táplálkoznak.
Vegyész hajlammal megáldottak számára pár laboratóriumi táptalaj következik. Előnyük, hogy jól kötnek az üveghez, így a muslicák kiszórása is könnyebb. Egyik lényeges alkotóelemük az agar-agar kocsonya, az agarózból készült tömör zselé, mely tengeri moszatból nyert agar nagyon tiszta származéka. Beszerzésére javasoltak a labortechnikai, illetve vegyészeti boltok (pl. Budapest - Reanal). Akkor a receptek:
1. Lakovaara (1969) receptje
42LITER TÁPOLDAT ELŐÁLLÍTÁSÁHOZ!!!!! 39 liter víz 675 gramm élesztő 390 gramm szójaliszt 2850 gramm kukoricadara 1800 gramm sörélesztő 225 gramm agar-agar 3 liter kukoricaszirup 188 ml propionsav
2. Lilye és van Meeuwen receptje 10 gramm agar-agar 700 ml forró víz 60 gramm kristálycukor 120 gramm kukorica keményítő 10 gramm élesztő 160 ml forró víz
Az agar-agart feloldjuk 700 ml forró vízben, a többi alkotóelemet a 160 ml forró vízben. A két oldatot összeöntjük, rövid ideig forraljuk, majd ujjnyi mennyiséget a tenyészüvegekbe öntünk.
További receptek: http://flystock.bio.indiana.edu/
Feletetés: A röpképes muslica egyik nagy hátránya hogy röpül, így a tenyészüvegeket kinyitva viszonylag hamar tele lesz a lakás velük. Ennek megakadályozására ajánlatos a tenyészetet rövid időre a hűtőszekrénybe tenni. A kivétel után a muslicák könnyen kiszórhatók, de felmelegedés után ismét képesek röpülni. A másik megoldás, hogy a tenyészüveg tetejéhez szájával az üveg felé egy tölcsért helyezünk, majd azt valami világos hely felé fordítjuk (pl a terráriumot világító lámpa felé), melynek hatására a muslicák kirepülnek a tölcséren keresztül a fény felé. Minimális tápértékük miatt feletetés előtt ajánlatos megporozni őket, ami dermedt állapotukban a legegyszerűbb. Kórokozók: A tenyészetet leginkább különféle atkák, illetve az ecetféreg károsíthatja, melyek a táppépen élősködnek. Az ecetféreg megjelenésekor ajánlatos a kifejlett egyedeket egy tiszta friss tenyészetbe átköltöztetni, míg az atkás fertőzés az egész tenyészetet tönkreteheti. Ugyanilyen káros hatása lehet, a táptalajon elburjánzó penészrétegnek is.
| |