M�k�d�si elv�t tekintve nagyon egyszer�. A sz�ks�ges h�m�rs�kletet egy akv�riumf�t� biztos�tja, a p�ratartalmat pedig az a v�z, amely egyben a meleget is. A kezdeti egyszer� kivitelt a tapasztalatok finom�tott�k, c�lszer�s�tett�k. A legegyszer�bb megold�sn�l egy kis akv�riumot egyharmadig kell t�lteni v�zzel, ezt kell f�teni. Ebbe kell helyezni egy kisebb akv�riumot, amelybe a toj�sok ker�lnek. A v�z k�r�lfogja a bels� akv�riumot. A f�t� automatikusan be�ll�that�, �gy a kell� h�m�rs�klet el�r�sekor kikapcsol, majd a v�z h�l�s�vel ism�t meleg�t. Nagyon bizonytalan, csak v�gsz�ks�gben jelent megold�st.

Id�k�zben minden terrarista igyekezett finom�tani a keltet�n, persze v�gtelenig nem lehetett, hiszen egyszer�s�ge az el�nye. Az bizonyos, akkor m�k�dik a legbiztons�gosabban, ha a v�z �s a l�gt�r ar�nya egyharmad v�z �s k�tharmad leveg�. A vizet kell meleg�teni, a toj�sok pedig a l�gt�rben egy t�lc�n dobozokban vannak. Ezekben a m�anyag dobozokban van a keltet� k�zeg, amely k�r�lveszi a toj�sokat, ez lehet perlit �s vermikulit. Mindkett� rendk�v�l j� nedvess�gtart� �sv�nyi anyag. Haz�nkban a perlit terjedt el jobban, a vermikulitot k�lf�ld�n kedvelik, ott beszerezhet�. A perlitnek k�l�nb�z� szemcsem�rete kaphat�. Itt sem lehet egys�gr�l besz�lni, van aki a nagy szem�re, m�g m�sok az apr� szem�re esk�sznek. Abban is elt�rnek a v�lem�nyek, hogy a toj�sokat teljesen befedik, vagy csak f�lig s�llyesztik a k�zegbe. (�n a f�lig s�llyeszt�s h�ve vagyok. f�szerk.) A keltet� k�zeg nagyban befoly�solja a keltet�s siker�t. A toj�s fejl�d�se alatt l�legzik �s nedvess�get vesz fel. Ez�rt nagyon fontos a helyes megv�laszt�s. Megfigyelhet�, hogy a l�gyh�j� toj�sok a fejl�d�s k�zben n�nek. Hihetetlen, mert nem vesznek magukhoz t�pl�l�kot, csak vizet. P�ld�ul a jemeni kam�leon toj�sa a kezdeti 12mm-r�l kel�s el�tt 18mm-re duzzad. A legnagyobb m�rt�kben a v�r�s gabonasikl� Elaphe guttata toj�sa n�, 10 mm-r�l 20 mm-re duzzad.

Mivel a toj�sok k�l�n dobozokban vannak, �gy egyszerre k�l�nb�z� nedvess�gig�ny� toj�sok is keltethet�k, amelyek k�zel azonos h�m�rs�kletet ig�nyelnek. Az egyik dobozban lehet g�r�g tekn�s Testudo hermanni, sz�raz perlitben, a m�sikban v�r�sf�l� �kszertekn�s Tracnemys crispa elegans nedves k�zegben. Mindkett� keltet�si h�m�rs�klete 30 �C. Nagy el�nye m�g a dobozban val� elhelyez�snek, hogy itt k�zvetlen m�rhet� a h�m�rs�klet. �gy sokkal pontosabban ellen�rizhet� ez a fontos adat, mint amikor az akv�rium viz�nek h�m�rs�klet�t m�rik. A leveg� �raml�s�t seg�tve, a dobozok oldalaira lyukakat kell �getni meleg�tett szeggel. Ezeken a ny�l�sokon kap leveg�t, �s term�szetesen l�gnedvess�get is. Egy ilyen r�sbe kell behelyezni a h�m�r�t vagy annak �rz�kel� elektr�d�j�t. Egy �rdekess�g evvel kapcsolatban. M�g a keltet� viz�nek h�m�rs�klete 32 �C, addig a dobozban a toj�sokn�l m�rt h�m�rs�klet 29-30 �C. L�that�, hogy ak�r 3 �C is lehet a k�l�nbs�g, ez pedig ebben az esetben nagyon sok! A g�r�g tekn�s 30 �C-on 55-60 nap alatt kel ki, de 27 �C-on ez az �rt�k 70-80 nap is lehet. M�s esetben, amikor a h�m�rs�klet �rt�ke az als� hat�ron van, vagyis a v�z 29 �C, akkor lehet, hogy a toj�sokn�l a h�m�rs�klet csak 25-26 �C, �s �gy fejl�d�s�k le�ll.