Leop�rdgekk� (Eublepharis macularius) 

Mif�le �llatot tudna aj�nlani kezdõ terrarista sz�m�ra, amelynek elhelyez�se nem ig�nyel t�l nagy helyet, k�nnyû terr�riumban tartani, szel�d �s v�gezet�l nem is t�ls�gosan dr�ga - teszi fel a k�rd�st nap mint nap az a h�llõkedvelõ ember, aki bet�ved egy d�sz�llat keresked�sbe elsõ kedvenc�t megv�s�rolni. Erre a k�rd�sre a leop�rdgekko adja a v�laszt. Manaps�g telis tele vannak a h�llõkkel is foglalkoz� d�sz�llat keresked�sek ezzel az egyszerûen kezelhetõ �s gondozhat� fajjal. Teljesen egyet�rtek azokkal a tapasztalt h�llõtart�kkal, akik ezt a gekkot aj�nlj�k leendõ 'koll�g�iknak'. Ellenben t�k�letesen ellent�tes a v�lem�nyem azok�val, akik ig�nytelennek nevezik ezt a fajt. Ne feledj�k: Ig�nytelen �llatok nem l�teznek!!! Mindegyiknek megvannak a jogos ig�nyeik k�rnyezet�kkel, takarm�nyukkal �s b�n�sm�djukkal szemben. Legfeljebb vannak fajok, melyeknek eme k�v�ns�gait nehezebb, illetve k�nnyebb kiel�g�teni. A sz�ban forg� gy�kocska az ut�bbiakhoz tartozik.
Le�r�s: A leop�rdgekko (Eublepharis macularius) az Eublepharidae csal�d legismertebb, leggyakrabban tartott tagja. A kifejlett �llatok teljes hossza 20-25 cm, �m egyes irodalmak 30 cm-es rekord p�ld�nyokr�l is eml�t�st tesznek. Megjegyzem, hogy a fenti adatok, megk�zel�tõ '�ri�sokkal' m�g nem tal�lkoztam. A h�mek nagyobbak, robosztusabbak a nõst�nyekn�l: jellegzetes sz�v alak� fej�k, erõteljes testalkatuk egy�rtelmû m�sodlagos ivari diformizmus. A nemek biztos elk�l�n�t�se a h�mek an�lis p�rusainak alapj�n t�rt�nik, melyek a k�t comb k�z�tt tal�lhat� ford�tott V alakban. A nõst�nyekn�l ilyen p�rusokat nem tal�lunk. Nagyon j�l l�tszik m�g a h�mek hemip�nisze a faroktõben. Gyakorlott leop�rdgekko tart� m�r k�th�napos egyedeket is 100%-osan szex�lja.
A faj elsõdleges jellegzetess�ge �s egyben taxon�miai b�lyege a szemh�j megl�te. A csal�d valamennyi tagj�ra /18 faj/ jellemzõ. Teh�t a szem teljesen lez�rhat�, �gy nagyobb v�delmet �lvez, ugyanakkor ez a tulajdons�g õsibb evoluci�s b�lyeg mint az �sszenõtt �tl�tsz�v� m�dosult szemh�jak, amelyekkel a Gekkonoidea fõcsal�d jogosan b�szk�lkedhet. A m�sik alaktani jellegzetess�g a tapad�lemezek hi�nya, melyez igen j�lfejlett karmok kompenz�lnak. Ennek kapcs�n sz�letett az a torz elnevez�s, mely a csal�d tagjait un. karmos gekkoknak titul�lja. Sokkal helyesebb a szemh�jas gekkok elnevez�s, ugyanis ezekkel csakis õk rendelkeznek, m�g karmokkal a gekkok igen jelentõs r�sze. A leopardgekko elvevez�s igen tal�l�, az �llat mint�zat�ra n�zve. A s�rg�ssz�rke alapon barn�ssz�rke pettyekkel d�szelgõ j�sz�g sz�nezete val�ban eml�keztet a nagymacsk��ra. �m ez a k�lsõ, csak felnõtt korra alakul ki, ugyanis az �jsz�l�tt kis gekkok s�rga-barna kereszts�vosak. N�luk a fejtetõ barna m�g a szem alatt az orrny�l�st�l a tark�ig ny�l�, majd ott �sszekapcsol�d� feh�r s�v l�that�, majd n�gy barna kereszts�v tal�lhat� a h�ton, mely s�rg�s alapsz�nû. A n�gy s�t�t s�v a nyakon a mellkas f�l�tt, a hasi r�sz f�l�tt, valamint a cs�põn�l helyezkedik el. A farok feh�r, rajta �ltal�ban hat barna kereszts�vval. A hasi oldal feh�res, mint�zat n�lk�li. A faj kicsinyei elsõ pillant�sra nagyon hasonl�tanak a nyugat afrikai zs�rfark� gekko�hoz (Hemithecanyx caudicintus) melyek test�n azonban csak k�t s�t�t s�v tal�lhat�. A leop�rdgekko eset�ben ezek a s�vok a test n�veked�s�vel felszakadoznak, pettyekk� alakulnak. Ez a folyamat teh�t egy�ltal�n nem f�gg �ssze az �letkorral, mely a j� tart�s �s odafigyelõ gondoskod�s eset�ben h�sz �v is lehet.

Terr�riumi tart�s, gondoz�s: A leop�rdgekko h�l�s terr�riumi �llat. Hossz�-hossz� �vekig lehet dekorat�van berendezett otthon�nak lak�ja, �s szel�d mivolt�val nyomban rabul ejti m�g a h�llõktõl egy�bk�nt irt�z� ember sz�v�t is. �m ahhoz, hogy mindez megval�sulhasson, felt�tlen�l teljes�ten�nk kell n�h�ny alapvetõ ig�ny�t, hisz csak �gy fejlõdhet sz�p, eg�szs�ges p�ld�nny� �s csakis �gy maradhat meg annak. Elsõ teendõnk beszerezni a sz�m�ra legmegfelelõbb terr�riumot. Ha fiatal, frissen kelt �llatot siker�l szerezn�nk, akkor elegendõ egy 40x20x30 cm nagys�g� f�rõhelyrõl gondoskodnunk. Ez a m�ret nagyj�b�l 15 cm-es nagys�gig teh�t hozz�vetõlegesen n�gy h�napos, esetleg f�l�ves kor�ig t�k�letesen megfelelõ. Ezut�n nagyobb terr�riumot kell �p�ten�nk neki, amely v�gleges lak�hely�l szolg�l majd. Ennek, minim�lisan 70x30x30 cm-esnek kell lennie. Ha egy fiatal p�r, illetve k�t nõst�ny gekk�nk van, akkor l�nyeges, hogy k�l�n-k�l�n terr�riumokban helyezz�k el õket, �gy elej�t v�ve a vereked�snek, illetve, hogy az erõsebb �llat elnyomja a m�sikat. Ha m�r el�rt�k a m�sf�l�ves kort, azaz a 20-25 cm-es hosszt, akkor tarthatjuk egy�tt õket. �gy meg�vhatjuk nõst�nyeinket az esetleges korai vemhes�l�stõl. Teh�t k�t �llat sz�m�ra legal�bb 100x30x30 cm-es terr�riumot kell k�sz�ten�nk. K�t h�met sose tartsunk egy terr�riumban, mert elõbb-ut�bb k�ny�rtelen�l meg�lik egym�st. Gekkoink lakoszt�ly�t, ak�r fiatal, ak�r felnõtt p�ld�nyokr�l van sz�, a k�vetkezõ m�don rendezz�k be: A padozatot bor�tsuk s�der-homok kever�k�vel, nagyj�b�l �t cm vastags�gban. Ez igen term�szethû �s az �llatoknak sz�ks�g�k van r�, hogy az eg�szs�ges em�szt�s�kh�z elengedhetetlen homokot, apr� kavicsokat lenyelhess�k. B�r emberrel szemben igen szel�d j�sz�gok - lesz�m�tva a kicsik kezdeti f�l�nks�g�t - m�gis, felt�tlen�l ig�nyelnek egyp�r biztos b�v�helyet ahol megh�zhatj�k magukat, visszavonulhatnak. Ezek lehetnek lapos ker�miabarlangok, f�lbet�rt vir�gcserepek, vagy nagyobb szikladarabok, amelyekbõl f�ldalatti rejtekhelyet alak�thatunk ki. Az ut�bbi esetben nagyon fontos, hogy rendk�v�l stabil �p�tm�nyt szerkessz�nk, hiszen az �lland�an �s�, furk�l� �llatok magukra omlaszthatj�k a szikl�kat. A k�vetkezõ alapvetõ ig�ny�k, hogy �llad�an legyen a terr�riumban egy lapos kis t�l, amely mindig friss v�zzzel szolg�l nekik. B�r f�lsivatagos, sz�raz helyen �lnek, az�rt sz�ks�g�k van erre, hiszen a hajnalban lecsap�d� harmat v�zcseppjei ott is rendelkez�s�kre �llnak. Mindazon�ltal, j�l szellõz�tt, sz�raz levegõt ig�nyelnek. Ezt �gy �rhetj�k el, ha a terr�riumuk egyik oldal�ra, valamint tetej�re szellõzõr�csot �p�t�nk be. A leop�rdgekko term�szetes �lõhely�n �lland� forr�s�g van, csak a t�li h�napokban van erõsebb lehûl�s. Ez�rt f�rõhely�nek fût�s�t �gy kell kialak�tanunk, hogy 26-32'C legyen nappal a hõm�rs�klet, �jjel pedig 18-22'C. Az �jszakai hõm�rs�klet teh�t megfelel egy norm�l szob��nak, ilyenkor sem vil�g�tani, sem fûteni nem kell. Napk�zben azonban 12 �r�s vil�g�t�sr�l, fût�srõl kell gondoskodnunk. Ezt egy norm�l izz�val -25 -100 wattossal, a szoba hõm�rs�klet�tõl f�ggõen - megoldhatjuk, melyet egy fejjel lefel� ford�tott agyagcser�pbe szerel�nk. Ezt a vil�g�t�testet a tetõn l�võ dr�th�l� szellõzõre helyezz�k amelynek sugarai ne �rj�k k�zvetlen�l az �llatok b�v�hely�t. �gy a l�mpa alatt 35'C k�r�l lesz a hõm�rs�klet, m�g a tõle t�volabb l�võ pontokon 25'C-t m�rhet�nk. Rendk�v�l j�t�kony hat�s�, ha a terr�riumba, a napoz�helyhez k�zel esõ r�szen, egy kis langyos talajfûtõt �p�t�nk be, mely lapos szikl�t form�l. Az ilyen cementbe �nt�tt fûtõtesten �r�kig elidõznek �llataink, amellyel napk�zben �tmelegedett homoktalaj k�pzet�t szeretn�nk visszaadni. Az �gy berendezett �s fût�tt terr�riumban gekkoink hatalmas �tv�ggyal fognak t�pl�lkozni, s gyors iramban fejlõdni, gyarapodni. Az eg�szen fiatal �llatokat k�tnaponta etess�k, mely ak�r csipeszrõl is t�rt�nhet. Ennek elõnye, hogy mindig tiszt�ban lehet�nk vele, mennyit evett kedvenc�nk, mert a tart�san rossz �tv�gy esetleges betegs�gre h�vhatja fel figyelm�nket. Viszont, ha net�n f�l�nkebb egyeddel van dolgunk, akkor elõny�sebb a terr�riumba szabadon besz�rt rovartakarm�ny, mert elõfordul - fõk�nt a kicsikn�l, hogy megijed kez�nk, s �gy a csipesz k�zeled�s�tõl. Ez a kezdeti �vatoss�g azonban csakhamar elm�lik �s vid�man vetik r� magukat a felk�n�lt eles�gre, amely lehet t�cs�k, s�ska, cs�t�ny, gy�szbog�rl�rva, f�l�nkebb egyeddel van dolgunk, akkor elõny�sebb a terr�riumba szabadon r�zsabog�rl�rva. A lisztkukacot �s a viaszmoly herny�t nem aj�nlom, legfeljebb a v�ltozatoss�g kedv��rt lehet beiktatni az �trendbe. Az elõbbi ugyanis kev�s t�panyagot tartalmaz, az ut�bbi pedig t�l sok foszfort, ami az �llatok szervezet�ben felbor�thatja a kalcium-foszfor egyens�lyt, ami k�l�nf�le anyagforgalmi betegs�gekhez vezethet. Ny�ron k�l�nf�le fûh�l�zott rovarokkal is etethet�nk, amelyeket term�szetesen ne vegyszerrel kezelt ter�leten gyûjts�nk. M�rgezõ, sz�r�s, t�lzottan kem�ny kitinp�nc�l�, bûz�s, valamint v�dett rovarokkal ne etess�nk. Az ut�bbit felt�tlen�l ki kell hangs�lyoznom ! B�rmekkora gekkot is gondozunk, fontos, hogy a fej�n�l nagyobb takarm�ny�llatot ne k�n�ljunk fel, ill. az akkora legyen, hogy k�nnyed�n le tudja nyelni. Sok vita sz�l a rovarevõ h�llõk takarm�ny�nak vitamin �s �sv�nyianyag p�tl�s�r�l. Ezeket a kieg�sz�tõket aj�latos minden etet�skor haszn�lni, ilyenkor Promontor43 vitamin kieg�sz�tõ, Ap17 �sv�nyianyag kieg�sz�tõ 1:4 ar�ny� kever�k�t haszn�lhatjuk, vagy a korvimin-t. Ebbe a t�k�letesen homogeniz�lt kever�kbe forgassuk bele a felkin�lt t�pl�l�kot. L�nyeges, hogy a k�sz�tm�nyt hûtõszekr�nyben t�roljuk, mert a lej�rt, lebomlott rossz minõs�gû kever�k m�r nem fejti ki hat�s�t.
Teny�szt�s: Ha siker�lt egy eg�szs�ges, teny�sz�rett p�rra szert tenn�nk, akkor jogosan sz�m�thatunk gyermek�ld�sra. Ehhez azonban az kell, hogy val�ban p�rral legyen dolgunk, teh�t elengedhetetlen az ivarok helyes meghat�roz�sa. Ez a fentebb le�rtak alapj�n t�rt�nik. Egy megfelelõ h�m mellett ak�r 4-5 nõst�nyt is tarthatunk. Egy ilyen nagy teny�sz csoport sz�m�ra m�r legal�bb f�l n�gyzetm�ter alapter�let� terr�rium sz�ks�ges, rengeteg b�v�hellyel, hogy minden �llatnak meglegyen a maga kis ter�lete. �gy elker�lhetõ a vereked�s, illetve a gyeng�bb nõst�nyek visszaszorul�sa. A leop�rdgekko szaporod�sa �ltal�ban mindenf�le manipul�ci� n�lk�l lehets�ges. �m sokkal jobb eredm�nyeket �rhet�nk el, ha t�l v�ge fel�, - janu�r - febru�r - tartunk egy kis nyugalmi idõszakot.
Ezt azzal kezdj�k, hogy a h�met k�l�nv�lasztjuk a nõst�nyektõl, m�r a pihenõ idõszak megkezd�se elõtt ak�r 1-2 h�nappal. Ez nagyban n�velni fogja p�rz�s kedv�t. A k�vetkezõ l�p�s, hogy le�ll�tjuk �llataink takarm�nyoz�s�t. Nagyj�b�l 10 nap koplaltat�s ut�n fokozatosan elkezdj�k cs�kkenteni a hõm�rs�kletet , �gy n�h�ny nap mult�n m�r csak 18-22'C legyen a terr�riumban, sõt �jszak�ra ak�r 15'Cra is lehûlhet. Fontos, hogy nappal se vil�g�tsunk gekkoinknak, legyenek f�l�rny�kos helyek. Ilyen k�r�lm�nyek k�z�tt nem nagyon fognak m�szk�lni, ink�bb b�v�helyeiken alszanak. Nagyon l�nyeges, hogy egy�ltal�n ne pr�b�ljuk etetni, vagy zavarni õket, viszont a friss v�zzel felt�lt�tt t�l, mindig �lljon rendelkez�s�kre. Ez a nyugalmi idõszak egy h�napig tartson. Majd a hõm�rs�klet �s a f�ny fokozatos n�vel�s�vel n�h�ny nap alatt vissza�ll�tjuk a terr�rium norm�l kl�ma�rt�keit. P�r nap m�lva megk�n�lhatjuk kedvenceinket. Ha m�r minden gekkonk eszik, eg�szs�gesek ill. betegs�g t�neteit nem �szlel�nk, akkor visszahelyezz�k a h�met a nõst�nyek k�z�. P�r perc �s szemtan�ja lehet�nk az elsõ p�rz�soknak. A sikeres p�rosod�st k�vetõen a nõst�ny kb. egy h�nap m�lva lerakja elsõ toj�sait. Mint a gekkok �ltal�ban, õk is p�ros�val rakj�k toj�saikat. Egy eg�szs�ges nagy nõst�ny egy ny�r alatt 8 f�szekaljat is rakhat, �gy 28 napos idõk�z�nk�nt. Toj�sait mindig valamely s�t�t, nedves sarokban �ssa el. N�lam nagyon j�l bev�lt egy 25x15x20 cm-es tojat�doboz, amely nem �tl�tsz�, teteje leemelhetõ, valamint akkora beb�v�ny�l�s van az oldal�n, amelyen a legnagyobb nõst�ny is bef�r. Ebbe 5-7 cm vastags�gban durva szemcsem�retû nyirkos perlitet helyezz�nk. �gy rem�lhetõleg ide fogj�k el�sni toj�saikat, melynek az lesz az elõnye, hogy nem kell hosszasan keresg�lni õket a fel�sott talajban valamint elker�lhetj�k kisz�rad�sukat. A toj�sokat teh�t mielõbb szedj�k ki a terr�riumb�l �s helyezz�k õket keltetõbe. A legjobb keltetõt magunk k�sz�thetj�k el a k�vetkezõ m�don. Vegy�nk egy kb. 40x20x40 cm-es akv�riumot, melynek alj�ra egy t�gl�t helyez�nk. Az akv�riumot t�lts�k fel v�zzel �gy, hogy a t�gl�t �pphogy ne lepje el. A vizet akv�rium fûtõtestel 28'C-ra meleg�ts�k. A t�gl�ra helyezz�nk egy nagyobb, �tl�tsz�, kilyuggatott tetej� dobozt, melybe kb. 10 cm vastags�gban perlitet r�tegezz�nk. Ide �ssuk el a toj�sokat. Ezekut�n az akv�riumot fedj�k le �veglappal, hogy el�rj�k a k�v�nt 80-90%-os p�ratartalmat, csak kis r�st hagyjunk szellõz�snek. A fejlõdõ toj�sok feszesek, sz�nezet�k nem, vagy csak kism�rt�kben v�ltozik. A kisz�radt toj�sok r�ncosak, beesettek. Az ilyen toj�sokat m�g tal�n megmenthetj�k, ha nedvesebb k�zegbe �ssuk. Az �sszeesett, elsz�nezõd�tt, pen�szes, bûz�s toj�sokat azonban dobjuk ki. Az inkub�ci� idõ egy�bk�nt 50-70 nap, hõm�rs�klettõl f�gg�en, de enn�l r�videbb, vagy hosszabb idõ is lehet. Nagyobb melegben gyorsabban kelnek a toj�sok, de nagyobb a befullad�s vesz�lye is. Egy�bk�nt 30'C felett ink�bb h�mek, 27'C alatt nõst�nyek kelnek, �m ezek a hõm�rs�kletek igen sz�lsõs�gesek, �gy jobb, ha megtartjuk az optim�lis 28-30'C-t. A kikelõ kis gekkok 7-9 cm nagys�g�ak lehetnek. Elhelyez�s�k, gondoz�suk a fentebb le�rtak alapj�n t�rt�njen. Ha �gy j�runk el, kedvenceink gyermekei csakhamar elhagyj�k kezdeti f�l�nks�g�ket, hihetetlen �temben t�pl�lkoznak �s gyarapodnak, �gy egy-k�t �v alatt pontos hasonm�s�v� fejlõdhetnek. Mint l�thattuk, a leop�rdgekko tart�sa �s teny�szt�se m�g kezdõ terrarist�knak sem okozhat gondot �s sok-sok �r�mmel szolg�lhat az �llatok odafigyelõ, lelkes gondoz�j�nak.

�rta: Gy�rkei M�t�