A teleltet�s

Az õsz bek�sz�nt�vel �jabb feladatok h�rulnak a terrarist�kra. Akiknek m�rs�kelt �g�vi, illetve enn�l is �szakibb ter�letrõl sz�rmaz� �llata van, fel kell k�sz�lnie az �llatok teleltet�s�re.

A t�li pihenõ alatt az �llat teljesen ki van szolg�ltatva a k�rnyezet hat�sainak. Azok az �llatok, melyek t�li �lomra vonul�suk alkalm�val hib�san m�rt�k fel a b�v�hely alkalmass�g�t, k�nnyen �let�kkel fizethetnek t�ved�s�k�rt. Az esetlegesen be�raml� v�z k�nnyen fullad�sukat okozhatja. A felmeleged�s, vagy a t�lzott lehûl�s is nagy pr�bat�tel sz�mukra. A terrarista �ppen ez�rt a lehetõ legpontosabban szeretn� meghat�rozni azt a helyet, ahol kedvence pihen�sre adja a fej�t.

Mag�nak a telel�snek kettõ m�dja van. A t�nyleges telel�s, illetve a pihen�s. Ez ut�bbi r�vid idõtartam� 2–3 h�nap �s magasabb, 10–15 �C hõm�rs�kleten t�rt�nik. Ez �gymond “k�nnyû”, itt nagy hib�t nem lehet v�teni. Az igazi teleltet�s m�r kicsit t�bb figyelmet k�vetel.

Az elsõ feladat a hely kiv�laszt�sa. Nagyon fontos, hogy csak akkor teleltess�nk, ha val�ban musz�j. A legt�bb �llatra a teleltet�s serkentõleg hat a szaporod�s�t tekintve. Vannak fajok, melyek csak abban az esetben k�pesek szaporodni, ha t�li �lomban voltak, ugyanis ez idõ alatt t�rt�nik a nõst�nyek pete�r�se. A h�mek is jobban szaporod�si kedvre hozhat�k, mint azok, melyek folyamatosan nõst�nyek k�zel�ben, “�lland�s�gban” �lnek. Vannak teknõs�k, melyek a tavaszi �bred�s ut�n csak p�r napig fogamz�k�pesek. Ez�rt van az, hogy a h�m egyedek p�r h�ttel mindig elõbb �brednek, mint a nõst�nyek. �gy tavasszal m�r “fitten” v�rj�k p�rjaikat. A telelõ helynek �lland� hõm�rs�kletûnek kell lennie, illetve a hõm�rs�klet csak kis m�rt�kben ingadozhat. Ez az �rt�k 5–8 �C k�z�tti. T�z Celsius fok hõm�rs�klet felett m�r k�nnyen fel�bredhetnek, �gy fel�lik tartal�kaikat, az igazi �bred�sig kisz�radnak. Norm�lis esetben 5–10 dkg-ot vesztenek tests�lyukb�l, amely ink�bb a folyad�k veszt�s�bõl ad�dik. Teleltet�sre egy pince t�k�letesen megfelelõ. A k�zeg nedves avar, melyet l�d�kban helyezhet�nk el. Term�szetesen a l�da oldal�n szellõzõ r�sek biztos�tj�k a levegõ �raml�s�t. Mag�t a l�d�t nem sz�ks�ges lefedni, ez csak akkor kell, ha a pihenõ �llatokat kisragadoz�k vesz�lyeztetik.

A k�t�ltûek teleltet�s�re kis m�retû �vegterr�rium megfelelõ. Ebbe nedves tõzeg �s moha kever�k�t kell tenni, majd az �llatokat behelyezni. �gy, terr�riumost�l kell a telelõ helyis�gbe bevinni. Fontos, hogy ez a teleltetõ k�zeg mindig nedves legyen!

T�li �lomra vonul�s elõtt az �llat eg�szs�gi �llapot�nak felm�r�se d�ntõ lehet a k�sõbbiekben. Csak eg�szs�ges �llatok teleltethetõk! A beteg, legyeng�lt, nagyon k�nnyû tests�llyal rendelkezõket nem szabad lerakni. Ezen �llatok t�l�l�si es�lye minim�lis. Amikor el�rkezett az idõ, – kb. okt�ber h�nap – fel kell k�sz�teni az �llatokat. Az etet�st be kell sz�ntetni, hogy a b�ltartalom ki�r�lj�n. Egyh�t m�lva langyos vizes f�rdet�st kell alkalmazni. Ekkor megindul a salak�r�t�s. �jabb egyh�t eltelt�vel a f�rdet�st meg kell ism�telni, ezut�n az �llatok lerakhat�k. Egyes terrarist�k v�lem�nye szerint nem sz�ks�ges a b�ltartalom ki�r�t�se. Val�ban elk�pzelhetõ, hiszen a saj�t tapasztalataim a sztyeppi teknõs�kkel kapcsolatban is ezt t�masztj�k al�. Õsszel ritka, de folyamatos t�pl�lkoz�s k�zben elvermelik magukat, nem tartanak k�th�t koplal�st. A telel�s alatt k�thetente ellenõrizni kell az �llatokat �s a k�r�lm�nyeket. Elengedhetetlen egy hõm�rõ a teleltetõ helyis�gben, m�g jobb egy max-min hõm�rõ, amely “megjegyzi” a legmagasabb �s a legalacsonyabb �rt�ket.

Szabad tart�s eset�n van, hogy az �llat – legink�bb gy�k �s teknõs – maga vonul el telelni. Szerencs�s esetben nyomot hagy maga ut�n, hogy hol vermelt el. Nem biztos, hogy a terrarist�nak ki kell venni, de nem �rt ellenõrizni a ter�letet. Amennyiben �gy �t�lj�k meg, hogy nem fenyegeti bet�rõ v�z, ragadoz�, nyugodtan hagyhatjuk ott. A m�r eml�tett sztyeppi teknõseim rendszeresen maguk telelnek a kertben a szabadban, �s eddig mindig rendesen elõ is j�ttek. Ezt m�r 6. �ve ûzik.

Az �bred�srõl majd tavasszal besz�lek