M�g a h�ll�tart�knak a k�tfolt� t�cs�k (Gryllus bimaculatus) �l� eles�gforr�s, addig a rovar�szoknak ciripel� rovarpajt�s. A t�cs�k az egyenessz�rny�ak rendj�be, a toj�cs�vesek alrendj�be �s azon bel�l pedig a t�csk�k csal�dj�ba tartozik. �shaz�ja a F�ldk�zi-tenger partvid�ke �s a Kauk�zus k�rny�ke. Az afrikai t�cs�k n�ven is ismert j�sz�g a hobbi�llattart�k kedvelt takarm�ny�llata. H�rnev�t �s a t�pl�l�kl�ncban bet�lt�tt, nem �ppen el�kel� hely�t nagy szaporas�g�nak �s teljes �rt�k� t�panyagtartalm�nak k�sz�nheti.

Szapora egy j�sz�g

A kis�llat-keresked�sekben k�l�nb�z� m�retben (fejl�d�si st�diumban) l�v� t�csk�k rendszeresen kaphat�k. Egyedfejl�d�s�k rendk�v�l r�vid, mind�ssze 12-18 h�t. M�ret szerint megk�l�nb�ztethet�nk napos (azaz frissen kikelt), l�gym�ret�, �s kifejlett t�csk�t. A kifejlett �llat k�r�lbel�l 3 centim�ter, de sok h�ll� illetve k�t�lt� csak millim�teres nagys�g� l�rv�j�t fogyasztja.

T�cs�kcsal�d otthonra

Ha kedvenc h�ll�nknek "saj�t" t�cs�kcsal�ddal szeretn�nk kedveskedni, nincs m�s lehet�s�g�nk, mint t�cs�ktart�sra adni fej�nket. Ha csak kis teny�szetet szeretn�nk, akkor 20x15 cm alapter�let� terr�riumra lesz sz�ks�g�nk. De ha t�bb mint 200 egyedsz�m� t�cs�kcsal�d boldog tulajdonosai szeretn�nk lenni, akkor m�r egy 50x20x25-�s inszekt�riumba kell beruh�znunk.

A t�csk�k magas h�m�rs�klet-ig�nye miatt f�ten�nk kell lak�sukat. A p�ratartalmat azonban tartsuk alacsonyan (50-60 sz�zal�kon). F�nyker�l� rovar l�v�n ig�nyli a b�v�helyet terr�rium�ban. Az im�g�k neme k�nnyen meg�llap�that�: a n�st�nyeknek hossz� toj�cs�ve, a h�meknek pedig ciripel� szervvel ell�tott r�vid sz�rnya van.

Nem v�logat�s

A t�cs�k vegyes t�pl�lkoz�s�, szinte mindent elfogyaszt, amivel megk�n�ljuk. Takarm�nyoz�s�t azonban a legegyszer�bben �gy oldhatjuk meg, ha kereskedelemben is kaphat� t�cs�keles�get v�lasztjuk. Manaps�g m�r kaphat� kalciummal d�s�tott takarm�ny is, mely �sv�nyi anyagokkal gazdag�tja a t�csk�t, ez�ltal a rovar teljes �rt�k� eledel�v� v�lhat a hidegv�r�eknek.

Szerz�/Forr�s: Csonka Viola