Leop�rdgekk� (Eublepharis macularius)

Ez a gekk�faj nyugodt, b�k�s term�szet�vel hamar megh�d�totta a hazai terrarist�kat.

A leop�rdgekk�k a sivatagok �s a sz�raz, t�sk�s boz�tos szavann�k lak�i. Sz�mos p�ld�nyuk fordul el� India, Pakiszt�n, valamint T�rkmeniszt�n ter�letein. Egyes tud�sok szerint 4 k�l�n�ll� fajr�l besz�lhet�nk, �m a fokozott �rdekl�d�s, valamint a rendk�v�l eredm�nyes teny�szt�s miatt, szinte lehetetlen meg�llap�tani az egyes fajok k�z�tti k�l�nbs�get. Az eddig meghat�rozott 6 alfajt is csak �l�hely�k alapj�n k�l�nb�ztetik meg.

A kifejlett �llatok nagys�ga el�rheti a 20-25 cm-t. Fogs�gban rekord �letkort �rhetnek el, nem ritk�k a 15-20 �ves p�ld�nyok sem. A gekk�k �letkor�nak meghat�roz�sa legegyszer�bben a s�rga alapsz�nen elhelyezked� fekete foltok nagys�g�nak �s ar�ny�nak alapj�n t�rt�nik. Fiatal �llatokon nagy, s�t�t, szab�lytalan foltok l�that�k, melyek az �letkor el�rehaladt�val kisebb p�tty�kk�, apr�bb foltokk� alakulnak �t. Rendk�v�l jellegzetes neh�z, vaskos zs�rfarka viszonylag k�nnyen let�rik. Igaz ugyan, hogy n�h�ny h�nap ut�n regener�l�dik, �m az �gy p�tolt farok csaknem mindig cs�kev�nyesebb �s kev�sb� tetszet�s kin�zet�.

Miut�n a leop�rdgekk� b�k�s, ink�bb passz�v term�szet� gy�kf�le, ez�rt a terr�rium nagys�ga is igazodhat ig�nyeihez. Egy 60x40x30 cm m�ret� terr�rium nem lesz t�lzs�folt egy h�m �s h�rom n�st�ny sz�m�ra. Talajk�nt 3-5 cm vastags�gban finom kvarchomok a legalkalmasabb. Dekor�ci�nak lehelyezhet�nk n�h�ny k�vet, vagy �ves parafat�lgy k�rget, amely egy�ttal a sz�ks�ges b�v�helyet is biztos�tja, valamint sz�raz �gdarabokat. Vizes ed�nyre nincs sz�ks�ge, s�t - sivatagi fajk�nt - az �llatot egyenesen zavarja az ismeretlen v�zt�meg. A sz�ks�ges folyad�k mennyis�get reggelenk�nt a terr�riumba permetezett �s a berendez�s t�rgyakra lecsap�dott apr� v�zcseppek lenyalogat�s�val veszi mag�hoz.

A terr�rium h�m�rs�klete 29-30 �C, mely a napoz� helyen 1-2 fokkal t�bb is lehet. A D3 vitamin be�p�l�s�hez id�nk�nt elengedhetetlen az UVB f�ny biztos�t�sa, ez�rt lehet�s�g szerint napoztassuk az �llatokat, vagy izz� sug�rozza ezt a f�nytartom�nyt. (Zoo Med)

Etet�s�k sor�n semmilyen probl�ma nem v�rhat�, hiszen szinte v�logat�s n�lk�l elfogadj�k a felk�n�lt eles�grovarokat. Adhatunk nekik t�csk�ket (Acheta domesticus, Gryllus bimaculatus, Gryllus assimilis), lisztbog�r l�rv�t (Tenebrio molitor), gy�szbog�r l�rv�t (Zophobas morio), stb. A viaszmoly herny�j�b�l (Galleria mellonella) csak igen kis mennyis�get adjunk a nem t�l j� Ca-P ar�ny miatt. Id�sebb korban k�pesek legy�zni a f�ld�n f�szkel� madarak fi�k�j�t, valamint apr�bb r�gcs�l�k ivad�kait. Tavaszt�l �szig a szabadban f�h�l�val fogott rovarokkal is megk�n�lhatjuk �ket. Az �gy befogott eles�g t�bb nyomelemet is tartalmaz, mint a teny�sztett. Ez�rt hetente legal�bb egy alkalommal, vitamin porral sz�rjuk meg a felk�n�lt eles�get. A D3 vitamin bevitele k�l�n�sen fontos a gyorsan n�v� fiatalok �s a toj�sokat nevel� (gravid) n�st�nyek eset�ben. Lehet�s�g szerint t�rekedj�nk a v�ltozatos t�pl�l�sra. A gekk�k n�veked�s�k sor�n elfogyasztj�k levedlett b�r�ket.

A leop�rdgekk�k igen r�vid id� alatt, megfelel� t�pl�l�s eset�n, 1 �v alatt v�lnak ivar�rett�. A kifejlett �llatok nem�nek meghat�roz�sa viszonylag k�nny�. Els�dlegesen a gekk�k viselked�se ny�jt t�mpontot. A h�mek rendk�v�l ter�let�rz�k, �s szexu�lisan nagyon akt�vak. Az �lland� rivaliz�l�sok miatt, melyeket a h�mek folytatnak ter�letszerz�s k�zben, egy teny�szcsoportba csak egy h�met helyezz�nk el. M�sodsorban a gy�k fel�p�t�se, klo�k�j�nak k�rny�ke ad felvil�gos�t�st a nem�t illet�en. A kifejlett h�m valamivel nagyobb, testesebb a n�st�nyn�l. A klo�ka ny�l�s mellett j�l l�that�k a her�k. Id�nk�nt, f�leg zs�folt tart�sn�l a n�st�nyek is agressz�vv� v�lhatnak. Optm�lis teny�szet 1 h�mb�l �s h�rom n�st�nyb�l �ll.

A n�st�ny gekk�k egy teny�szid�szak alatt t�bbsz�r is megterm�keny�lhetnek. K�t toj�srak�s k�z�tt 7-8 h�nap is eltelhet. A lerakott toj�sok sz�ma alkalmank�nt 4-8 db k�z�tt v�ltozik, amelyek h�ja kiss� puha. A kivett toj�sokat helyezz�k m�anyag dobozokba, amelybe el�z�leg homokot, vermikulitot, vagy kert�szeti perlitet tesz�nk, �s �gy rakjuk a keltet�be. Mint sok gy�kfajn�l, a keltet�si h�m�rs�klet befoly�solja az ut�dok nem�t. Az �tlagos inkub�ci�s h�m�rs�klet 29-30 �C k�z�tt ingadozik, ebben az esetben a nemek ar�nya megk�zel�ti az 50-50%-ot. Alacsonyabb h�m�rs�kletn�l ez eltol�dik a n�st�nyek jav�ra, 31 �C eset�n t�lnyom� r�szt h�mek kelnek ki. Amennyiben az inkub�ci�s h�m�rs�klet 32 �C f�l� emelkedik, ism�t t�bb n�st�ny l�t napvil�got. Igaz, enn�l a h�m�rs�kleti �rt�kn�l m�r fejl�d�si rendelleness�g is jelentkezhet. A keltet� relat�v p�ratartalma 90-100% legyen. A kel�si id� �tlagosan 55 nap. A kikelt kis gekk�k felnevel�se apr� rovarokkal viszonylag k�nny�.